Tura helység neve első ízben 1220-ban szerepel a Váradi Regestrumban.

A Váci Egyházmegyei Almanachban 1320-as évszámmal jelzik, hogy Turán a Mennybe fölvett Boldogasszony tiszteletére épült templom van. Azon vitatkoznak, hogy az 1331-es Pápai Tizedjegyzékben szereplő Jakab pap, Tura helység plébánosa volt-e, de a török időkből is említik az összeírások György pap nevét. Mindenesetre 1702-től állandó plébánosa van.

Templomát többször átépítették. Legutóbbi nagy átépítés, ami stílusát, jellegét egészen megváltoztatta, 1911-ben történt. Egyszerű, tágas nagy helység. 1972-ben alakították ki a II. Vatikáni Zsinat kívánta liturgikus teret, szembemiséző oltárt, ambót, és szentségházat, Dr. Nemcsics Antal egy. tanár tervei szerint. Az ő alkotása a szentély nagy Krisztus mozaik képe, és a keresztúti állomások csempére készített zománcképei is. 1983-1987-ig teljes belső és külső felújítás történt. Akkor kapta kazettás mennyezetét, a magyar szentjeinket is ábrázoló színes üvegablakokat, díszes világítást. A tervezője Dr. Kákonyi Asztrik ferences festőművész volt.

Az egyházközség ma is eleven hitéletet él. 1991-ben új Plébániát építtetett saját erőből. Szépen működő Énekkarunk, Cserkészcsapatunk van. Az iskolában a gyerekeknek kb. 2/3-a részesül hitoktatásban.

Ünnepeinket szépen megtartják, - bár az eltemetett buzgó hívek helyét csak hiányosan pótolják. Igen nagy számú etnikai kisebbség (cigányság) is él helységünkben, akik örvendetes módon szép számmal bekapcsolódnak a vallási életbe. Pl. 56 elsőáldozó közül, 19 olyan cigány fiú és lány volt, akik rendszeresen részt vettek hitoktatáson és szentmisén is. 1998-ban a Zsámboki úti telep mellett ők maguk állíttattak útszéli nagy keresztet, amit igen nagy becsben tartanak, állandóan virággal díszítve)

Papjaink: